Csípésveszély! Fertőtlenítés egy csepp ezüstvízzel!

A rovar mérgében lévő anyagoktól, a csípés helyén duzzanatot és égő fájdalmat érzünk. A rovarcsípés jellegzetes tünete a kipirosodott, duzzadt vagy felhólyagosodott, piros viszkető bőr. A rovarcsípéstől általában nem alakul ki allergia, de előfordulhat.

A csípés helyét ne vakarjuk, mert elfertőződhet és begennyesedhet! Nézzük milyen csípésekre kell felkészülnünk a nyaralás alatt.

Magyarország legismertebb szúnyogfajtája a dalos szúnyog. Ez a 4-10 mm-es, jelentéktelen mintázatú, megnyúlt potrohú rovar minden álló- és csendes vizű part mentén megtalálható. A számos közép-európai szúnyogfaj közös jellemzője - természetesen a dalos szúnyogé is -, hogy a hímek az emberre nézve ártalmatlanok, táplálékukat kizárólag növényi nedvek (gyümölcsnedvek, virágok nektárjai) alkotják. Ezzel szemben a nőstények a melegvérű állatok és az ember vérét szívják. A vér elengedhetetlen petéik kifejlődéséhez.

A nőstények hosszú szúró-szívó szájszervükkel behatolnak a melegvérűek bőrébe, oda nagy hatású véralvadásgátló anyagot juttatnak - amit nyáluk tartalmaz -, majd vért szívnak. Gyakran előfordul, hogy még "tankolás" közben rajtakapjuk a dalnokot, s egy nagy ívű kézmozdulattal próbáljuk jobb belátásra bírni. Ilyenkor a vérmes nőstény megijed és ha még időben sikerül kereket oldania, emlékeztetőül nyálának jelentős mennyiségével együtt szívókáját is a bőrünk alatt hagyja. Ezzel az apró alkatrésszel nem érdemes foglalkoznunk, mert rövid időn belül magától kilökődik.

Nyaralásunk alatt Európában a böglyök csípése veszélyeztet.

A legismertebb közülük az esőhozó pőcsik, mely megközelítően 10 mm nagyságú. A potrohon túlérő szárnya szürke vagy feketésszürke, márványozott. A hímeknél a fejtetőn összeér a nagy összetett szem, míg a nőstényeknél azt kis lemez választja el egymástól. A bögölyök szakértői eme vízparti haramiákat szemrajzolatuk alapján sorolják fajcsoportokba.

A hímek teljesen ártalmatlanok, hiszen csak a virágok nektárjait szürcsölgetik. Az ormányszerű szájszervvel felfegyverzett nőstények azonban vért szívnak. A harcias amazonok testünkre szállva pillanatok alatt a bőr alá hatolnak, a nyálukban található véralvadásgátló anyag segítségével vérbőséget idéznek elő, és ezzel egyidejűleg vért szívnak. A bőrbe került méreg pár cm átmérőjű kemény daganatot okoz, ami csak több nap után szívódik fel. Támadásaikra leginkább a nedves területeken, főleg tavak és lassú folyású vizek partján nyaralók számítsanak. Ha a forró és tikkasztó napokon tömegesen, erőszakosan támadó bögölyökkel viaskodunk, ne feledkezzünk meg az esernyőről, mert - mint neve is mutatja - eső, zivatar készülődik.

Nem csak a szárazföldön fenyeget a fájdalmas csípés, hanem a tengerben is, a medúzák által. A harang vagy gomba alakú, kocsonyás testű állat szinte minden tengerben honos. Találkozhatunk vele a Norvég-tenger hideg vizében éppúgy, mint Új-Zéland partjai közelében. Édesvízben - így hazai folyóinkban - is fellelhetők 0,2-2 cm-es példányaik, de ezek az emberre veszélytelenek. A kezdetleges szervezetű, csalánozók törzsébe tartozó medúzák besorolásukat a testükön szétszórt, vagy annak egyes pontjain tömörült, csípős, mérgező anyagot termelő csalánsejtjeikről kapták. Szervezetük a testsúly 97%-ában vizet tartalmaz, ez segíti elő a lebegést.

A tengerparton nyaraló megtalálhat köztük 5-10 mm-t alig meghaladó és tányérnyi nagyságú egyedeket éppúgy, mint a sárgásbarna színű és teljesen áttetsző, fátyolszerű példányokat is. A telepeket alkotó medúzák a tenger állatvilágának legszebb és legcsodálatosabb alak- és színgazdagságú tagjai.

Akármilyen megkapó is a több ezres medúzaraj látványa, mégse keressük velük a közvetlen testi kontaktust. Az elmúlt évben egy a portugál partokon nyaraló magyar könnyűbúvár úszott a csalánozók sűrűjébe. A vállalkozó szellemű honfitársunkat végül egy mentőcsónak húzta partra. Testét teljesen elborították a medúzák "névjegyei". A táplálékszerzésre és védekezésre egyaránt alkalmas csalánszerveken található kis tokok érintés hatására felpattannak. Az apró, szigonyszerű tűben végződő fonalkák az áldozat testén ejtenek sebeket, majd mérgező anyagukat (hypotoxint, mely a kisebb állatokban agytörzsi károsodást, bénulást okoz) a bőrbe fecskendezik.


Mit tegyünk csípés esetén?


Az első és legfontosabb, ne hagyjuk itthon a feltöltött ezüstkolloid sprickánkat és utántöltőnket!

A csípések méregtartalma miatt az első a fertőtlenítés ezüst kolloiddal oldattal, párszor sprecceljük le a bőrt a sebnél!

A következő tennivaló az ezüstkolloiddal átitatott vattakoronggal való rendszeres áttörlése a csípés felületének. Így elősegítjük a gyors gyógyulást, és enyhítjük a fájó viszkető tüneteket.

Rendelje meg MOST ezüstkolloidját és vigye magával!

Kellemes nyaralást kívánunk!